Ricsaj

Zavar. Fáj. Mondjam? Ne mondjam? Mondom. De hiszen úgysem értenéd... Dehogynem, értesz te engem, és különben is azt kérted, mondjam, ha zavar, mert örülsz, ha elmondom és harapófogóval húzom ki belőled, amit másképp nem lehet. Egy pillanat! Zavart, mondtam, és nem örültél neki, sőt, azt kérted, inkább ne mondjam. Nem mondom. Akkor viszont továbbra is zavar. Mondani kell...kellene. De félek, hogy ismét megbántalak és haragudni fogsz. Nem mondom. Zavar. Fáj.